Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2017.06.30

Velencei Turisztikai Tanösvény

 

„A 20.000 ezer lépés Velencén” tanösvény pontjai

 

                     terkep-atszinezett.jpg

 

 

 

 

vegleges-terkep.jpg

Kastélyok

1.  Beck kastély

Megközelíthetőség: GPS-koordinátái: N47˚13 313’     E018˚ 39 617’

Műszaki jellemzők: „Szabadon álló, magasföldszintes, téglalap alapraj­zú épület. A kastély eklektikus stílusában sok a neoreneszánsz elem, a falakat klinkertégla burkolja. Főhomlokzata 1 + 1 + 1 + 1 osztású, középri­zalitján ión oszlopos, timpanonos portikusz látható. Jobb szélén emeletes torony áll, melyet lapos sátor­tető borít, alatta vakíves párkány húzódik. A torony félköríves záródású ablaka alatt kőbábos mellvéd látható. Hátsó homlokzata 1+3+1 osztású, középrészén itt is 4 ión oszlop által tartott, kó1Jábos mellvédes por­tikusz húzódik, félköríves nyílásokkal. Jobboldali homlokzata 1 +2+ 1 tengelyes, a baloldalin a már említett torony és lombfűrészdíszes veranda áll.” (forrás: Magyar Kastélylexikon)

Története: A kastély elődépülete feltehetően a XVIII. század második felében épült, a Meszleny-családba beházasodott farádi Vörös famíliához köthető. Alapjának maradványai a mai kastély alapjai környékén találhatók.  A kastély jelenlegi képét madarasi Beck Hugó  curiai tanácselnök és velencei földbirtokos alakíttatta ki az 1890-es években. Fia, Beck Lajos, ezt az állapotot tartotta meg.  Az 1940-es években a kastélyt tulajdonosától elvették. A háború végén itt működött a helyi nyilas pártház. Az épület a harcokat viszonylag kis sérülésekkel vészelte át. A világháború után nevelőotthonként, majd úttörőtáborként működött a kastély és parkja. Az 1980-as évekre állapota végletesen leromlott. Ekkor az Ulicza házaspár vásárolta meg és több évtizedes munkával felújította. Ma példás az állapota. A parkban ma is ifjúsági tábor működik.

beck-kastely.jpg

Beck-kastély

spa.jpg

Resort & Spa Velence

Velence egyetlen négy  csillagos gyógy és  termálfürdője. A Gurjal völgy 73 C-os gyógyvize  táplálja. Az  egészségmegőrzésen kívül szauna, masszázs, fitness, baba és  gyermekrészleg áll  a  népes  vendégsereg rendelkezésére. A gyógyfürdőhöz 3db  4-szintes  szállodarész  tartozik

2. Meszleny kastély   II. világháború,  Margit-vonal

A Margit-vonal Magyarországon keresztül futó védvonal volt a második világháború idején, amely a Drávát és a Dunát kötötte össze.  A Margit-vonal vonalvezetése a Dunától kezdődően, délnyugat felé építették ki.
A német Szárazföldi Haderők Főparancsnoksága 1944. szeptember 22-én kiadta a parancsot a Margit-vonal kiépítésének megkezdésére. Parancsnokának Rudolf Konradot, a hegyi csapatok tábornokát nevezték ki. A munkát magyar és német csapatok, valamint a lakosságból nagy tömegek végezték.
Így készült el a németek legerősebb magyarországi védelmi rendszere. Budapesttől Barcsig két védövvel, védövenként 1-3 állással, 16-20 km harcászati mélységben. Feladata a Dunán átkelő szovjet csapatok Ausztria (akkor Délkelet-Németország) felé vezető útjának elvágása és a jelentős termelést adó zalai kőolajmezők védelme. Áttöréséig (1945. március 29.) támaszul szolgát a Budán körülzárt csapatok felmentésére tett három, sikertelenül végződött kísérletnek és helyszíne volt a híres székesfehérvári harckocsicsatának. A frontvonalat kisebb-nagyobb mozgások kivételével közel négy hónapon keresztül stabilizálta, így a második világháború magyarországi harcainak egyik legjelentősebb, és legvéresebb színhelye volt a Margit-vonal.

A harcoló felek
A Margit-vonal nyugati szakaszának harcaiban -a teljesség igénye nélkül- a következő alakulatok vettek részt:
- Szovjet részről a 3. ukrán front alárendeltségében az 57. hadsereg ( 75. lövészhadtest, 74.
A szovjet oldalon harcoltak még bolgár és jugoszláv alakulatok is, kevésbé jelentős erővel.
- Német részről a Dél hadseregcsoport alárendeltségében a LXVIII. hadtestben: 44. gránátos hadosztály (13. SS hegyi hadosztály, 118. vadászhadosztály, 1. népi hegyihadosztály, 509. SS, 208. harckocsiosztály.
- Magyar részről a 4., 5., 17. gyalogezredekből szervezett "Bakony" gyalogezred, "Szent László" gyaloghadosztály, 8. gyaloghadosztály, VIII. gépvontatású tüzérosztály, IV. utász zászlóalj, 1/I. ejtőernyős zászlóalj, 13. felderítő zászlóalj. A főellenállási öv főellenállási vonala a Duna - Nagytétény vasútállomás - Szent László puszta – Baracska - D – Kápolnásnyék - D – Kisvelence - D – Velencei - tó északi partvonala - Dinnyés – Nádor - csatorna nyugati magaslatai - Belsőbáránd - Pötölle – Tác - D – Polgárdi D – Füle -D – Balatonfőkajár - D – Balatonakarattya - DK - Balaton északi partvonala Keszthely -Fenékpuszta – Zala-folyó torkolata - Határárok-csatorna - Pat - Iharosberény – Márjás - patak - Csurgó - Gyékényes – Dráva terepszakaszon húzódott. A Duna – Velencei - tó között a fővédőöv második vonala a Kismarton-É – Martonvásár - D -Baracska vasútállomás – Pázmánd - D vonalon épült ki. A főellenállási öv és a második védőöv 16-20 km harcászati mélységben épült ki. A fővédőöv 2-3 állásból állt, amelyek mélysége 5-7 km volt. A második védőövben 1-2 állást építettek ki. Velencén igen nagy harcok voltak, naponta váltották egymást az oroszok a  németek, a magyarok.  Heteken keresztül dolgoztatták az épkézláb embereket, a zsidókat, sőt a végén asszonyokat és gyermekeket is elvittek tankcsapdát ásni. A Meszleny kastélyt ekkor tették tönkre minden mozdíthatót eltüzeltek, megettek minden A velencei Gschwindt kastély maradt a leg épebb, Svéd királyi védelmet élvező kórház volt.

 

margit4.jpgmargit2.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

margit3.jpgmargit5.jpg

A Margit vonal a Velencei-tónál, lövészárkok és tankcsapda

3.  Meszleny kastély parkja

Meszleny Antal (1748-91) építette a Bágyom-patak melletti dombra családi kúria észak-déli szárnyát. Az épület nyugati-keleti szárnyát fia, Ignác emelte. Köréje igényes angol parkot létesítettek.  Napjainkban a Milleniumi park Velence településszerkezetében markáns határvonalként jelentkező vasútvonal és a Bágyom-patak befolyása között található városi zöldfelület. Közparkként való kialakítása 1945 utánra datálódik, azonban már a 19. században is a patak menti magaslaton álló Meszlenyi-kastély angolparkjának tó felőli kertrésze volt. Több régi fotón látszik a fehér fahíd, valamint több csobogó is volt a patakmederben. A második katonai felmérésen (1869) már látható az eredetileg barokk stílusban épült majd később klasszicista bővítést kapott kastély kontúrja és körülötte a kert, melyet feltehetően a természetközelséget valló kertépítészeti stílus, a tájképi kert jegyében alakítottak ki.  Az 1928-as, első turistatérképen már egyértelműen kirajzolódnak a tájképi kertre jellemző vonások, a szubverzív hatást keltő szabálytalanság, gyepes, fás területek között kanyargó gyalogutak. A kertben szökőkút is állt, melyet a falubeliek Jancsi-kútként ismertek, elbeszélések alapján vize a Bágyom-patakba folyt. (Valójában ez egy pozitív kút volt.) A Bágyom-patak feletti hidat Nagyhídnak nevezték, mely átjárást biztosított a tó déli partja és vasútállomás irányába. A hídtól nyugatra a kastélykert húzódott, míg attól keletre a Fürdető1 nevű tó-és partszakasz terült el. A kert és a kastély sorsát megpecsételte a II. világháború (a háború alatt súlyos károkat szenvedett) majd az államosítás:gyógypedagógiai iskola, fiú gyermekotthon, úttörő tábor működött a területén valamint a TSZ melléküzemágaként is hasznosították az épületet. 

 

kastely-park.jpg

Meszleny kastély parkja

3/a Meszleny kastély

A Bágyom patak melletti dombtetőn a birtokszerző meszleni Meszleny János alispán unokája, Meszleny Pál középső fia, Meszleny Antal emeltette a kastélyt a 18. század második felében. Ebben az első fázisban a mai épület északi-déli szárnya készült el, azaz a jobboldali mellékszárny. Ez a része az épületnek barokk stílusú belsőt és külsőt kapott.

A velencei Meszleny kastély még a 18. század második felében, barokk stílusban épült, majd a 19. század elején klasszicista stílusú szárnyakat építettek hozzá.

A környék egykor legnagyobb birtokosának számító Meszleny családnak több kastélya is volt Velencén, amik közül ez, a 7-es út közvetlen közelében lévő a legősibb.

A kelet-nyugati szárnyat, mely a mai főszárny, a második fázisban építették. Ez az épületbővítés klasszicista stílusban készült a 19. század első felében, az építtető Meszleny Ignác volt.

A 20. század első felében Meszleny Pál tulajdonában volt az épület, egészen a II. világháborúig ő lakta a kastélyt. Meszleny tulajdonát képezte a mai Velence tóparti részének teljes területe, melyet egy Tarnai nevű vállalkozóval építettek ki fürdőteleppé.

Szabadon álló, földszintes, U-alaprajzú épület. Főhomlokzata 4+(2+2+3+2+2) osztású, közép- és oldalrizalitjai enyhén előrelépnek a fal síkjából. (A középrizalit felett egykor attika, az oldalrizalitok felett kőbábos mellvéd húzódott.) Ablakainak eredeti pálcarácsa sokáig megvolt. Bal oldalához négytengelyes, hátraugró toldalék csatlakozik. Hátsó homlokzatán 2+1+2 a nyílásritmus középen két vaskos oszlopon nyugvó, timpanonos, igen erősen előreugró kocsi aláhajtó áll. A jobb oldali szárny kilenctengelyes, végén emeletes, toronyszerű rész található. Az oldalszárnyak egy traktusosak, a helyiségek a belső oldalukon végigfutó boltozott folyosóról nyílnak. Az épület alatt pince húzódik.

A Meszleny család a kastély körül angolparkot alakított ki, melynek ideje a 19. század közepére tehető. A kert egészen a tópartig nyúlt le, ezt a tó felőli részén 1945 után közparkká alakították át, amelyet a Millennium évében helyreállítottak. Itt került elhelyezésre Velence város címere. A Meszleny park másik részében több úttörőtábort létesítettek.

A II. világháború során a kastély komoly sérüléseket szenvedett.

Az 1700-as években épült 18 szobás épület egészen 1945-ig a Meszleny család tulajdona volt, majd ekkor a minisztériumnak adták bérbe. 1948-tól állami tulajdonba került, és 20 évig gyógypedagógiai intézetként működött, amíg fel nem épült Velencén az intézet új épülete. A 60'-as évek végétől a Vörösmarty Termelőszövetkezethez került, 1968-tól a TSZ konyhája üzemelt benne. Ebben az időben kezdett el leamortizálódni a kastélyépület. A rendszerváltás után a rendkívül jó környezeti adottságokkal rendelkező, erősen leromlott állagú kastélyból szinte minden mozdíthatót elvittek.

A '90-es évek elején az egykor gyönyörű kastély romosan, betört ablakokkal várta, hogy valaki megmentse. 1992-ben magántulajdonba került, és pár évre rá meg is kezdődött az épület felújítása, bővítése, ami az idők során forráshiány miatt abba is maradt. Jelenleg is magántulajdonban van. A felújítás leállt, romos, életveszélyes az épület. Reményeink szerint megújulhat a közeljövőben.

nevtelen.jpg

                                                                                         A kastély ma

 

4.  Meszleny-Wenckheim kastély

A kastélyt meszleni Meszleny Benedek és felesége, csalai Kégl Irma számára a feleség apja, csalai Kégl György építtette 1888-89-ben. A kúria terveit Say Ferenc, fehérvári műépítész készítette. Meszleny Benedek volt a Velence-tavi Vadásztársaság vezetője. A parkot ekörül az épület körül is a másik itteni Meszleny-kúria tulajdonosa, Meszleny Pál építtette ki: kerti tavat, vízesést, 5 hidat, sziklakertet és fenyves csoportokat, valamint szigetet létesített benne. Meszleny Benedek 1909-ben hunyt el. Örökösei az I. világháború idején sok hadikölcsönt jegyeztek, ezért 1921-ben a kúriát el kellett adniuk gróf Weinckheim Ferencnek. Weinckheim a család ifjabb grófi ágából származott. A família az osztrák bárói rangot 1776-ban, az osztrák grófi címet 1802-ben kapta. Weinckheim Velencén halt meg 1939-ben. Ezután a kúriát feleségre lakta 1945-ig. A grófi családnak 1935-ben összesen 2528 katasztrális holdas birtoka volt a településen, 1943-ban már csak 659 hold.

A kastély szabadon álló, magas földszintes, megközelítően U-alaprajzú épület. Főhomlokzata 3+2+3+2+(1+1+1) osztású, középrizalitja előtt kőbábos mellvédű terasz húzódik, melyhez lépcső vezet fel, az épület alatt húzódó alagsor miatt. Ablakai és ajtaja félköríves záródásúak, felettük kőbábos attika látható. A főhomlokzat két szélén manzárdtetős sarokrizalitok állnak. Nyerstégla falainak sarkai kváderes díszítést kaptak. Hátsó homlokzata 2+7+2 osztású, a két erősen kilépő oldalrizalit között fából készült, üvegezett veranda húzódik. A jobb oldali rizaliton Kossuth emléktáblát helyeztek el. Bal oldali homlokzata öt tengelyes, a jobb oldali 2+1+2, a középső ablak félköríves záródású.

Ma a városi könyvtár kapott helyet az épületben, valamint a Velencei Helytörténeti Egyesület kiállító terme és irodája is itt található. Bal oldali szárnyában van a házasságkötő terem. Az alagsorban civil szervezetek és a sportegyesület kapott helyet.

A parkban egy edzőpálya és egy futballpálya lett kialakítva különlegesen szép kilátással.

33.jpg

A kastélyhoz vezető út

5. Velence Korzó

A Velencei-tó kapuja projekt ötlete már 2006-ban megszületett, majd 2008-ban az Európai Unió, a Magyar Állam, valamint Velence Város közös támogatásával és finanszírozásával elkezdődött a beruházás megvalósítása. A kor kihívásainak megfelelően tervezték és építették, majd tudatos fejlesztési koncepció eredményeként 2014. május 30-án került átadásra a Velencei-tó kapuja, Velence Korzó Szolgáltatóház. A Velencei-tavi térség legnagyobb beruházásainak egyike volt a Velencei-tó Kapuja, Velence Korzó és szabad strand turisztikai beruházás. A létesítmény magában foglalja az ország egyik legszebb, legkellemesebb család- és gyermekbarát szabad strandját. Itt a homokos partról több ponton sétálhatunk a vízbe, így a legkisebbek is bátran pancsolhatnak a part menti sáv sekély vízébe. A sportpályák igazi aktív kikapcsolódást kínálnak a sportkedvelőknek. A megújult kikötőből sétahajóval fedezhetjük fel a tavat és a tókörnyék településeit, élővilágát. A szabad strand közvetlen közelében található a Velence Korzó Szolgáltatóház, melynek díszterme az ország egyik legszebb környezetben lévő esküvői ceremónia és fogadás helyszíne. Az üzletekben meghosszabbított nyitva tartással, sokrétű kínálat várják a vásárlókat és az éttermek, kávézók, fagylaltozók gondoskodnak a kulináris élvezetekről, elérhető áron. A Velence Korzó épületében látható Péter Ágnes, Velencén élő Munkácsy díjas szobrászművész alkotása, az Életfa című fényplasztika.

A Velencei-tó Kapuja Velence Korzó egyre inkább olyan közösségi élettérré válik, ahol megvalósul az egyensúly a vásárlás és szórakozás, a munka és a pihenés között, ahol a családok, barátok, üzleti partnerek közös élményekkel gazdagodhatnak. Ez a projekt Velence-déli területének megújulását hozta oly módon, hogy a természeti vonzerő - a Velencei-tó - minőségi idegenforgalmi attrakcióval és szolgáltatásokkal kapcsolódik össze, melyekhez a Velence Korzó területén színvonalas programok társulnak. A Velencei-tó Kapuja a térség lakosságának és az ide látogató turisták igényein alapuló, egyedi és formabontó elképzelés alapján megtervezett többcélúan hasznosuló centrum. Néhány adat:

-3.500 nm lidós–homokos part a szabad strandhoz,

-5.500 nm szolgáltatóház,

-ebből 2.735 nm az üzletek területe.

A 20 hektáron kialakított kereskedelmi, szórakoztató és turisztikai központ egyszerre nyújtja egy városközpont, egy közösségi- és rendezvénytér, egy sétálóutca, szolgáltatóház, egy igényes és modern szabad strand, rekreációs szabadidős tér esszenciáját.

Kiemelt figyelmet fordítunk a Velencei-tó és környéke kulturális életének fejlődésére. Lehetőségeink szerint állandó fórumot kívánunk biztosítani a hazai kulturális élet ismert és elismert szereplőinek, ezzel is hozzájárulva a közösségi-szellemi élet kibontakozásához Velencén. A megújult kikötőből sétahajóval fedezhetjük fel a tavat és a tókörnyék településeit, élővilágát.

A szabad strand, a Velencei-tó legnagyobb strandja, az egykori IFI strand terület, a tó keleti végén épült. Könnyű megtalálni, mivel a településen mindenhol jól kitáblázott. Belépődíj nincs, és a közeljövőben nem is tervezik a fizetőssé tételt.

A létesítmény nincs lekerítve, a vízi mentők vagy a biztonsági szolgálat reggel 9-től este 7-ig működik.

A helyszínen napernyők és pihenőnapágyak is bérelhetők, és van értékmegőrző is.

 

5.jpg

                                                                  A zenélő szökőkút

6. Velencei-tó, tópart (Tóparti séta:)

A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike.

Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is.

A Velencei-tó ásványi anyagokban (nátrium és magnézium) gazdag, kiváló vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas.

A Velencei-tó minden közlekedési eszközzel egyszerűen és kényelmesen megközelíthető és minden évszakban teljes értékű élményt tud nyújtani.

„Megszokott és közhely, de éppen ezért igazság, hogy ami legközelebb fekszik hozzánk, azt legkevésbé ismerjük. Így vagyunk a velencei tóval. Erről eddig az volt a fogalmunk, hogy nádtól borostás szaggatott víztükör. Azután meg az, hogy elsietünk mellette, hogy vagy Budapestre, vagy a Balatonra fussunk.”

Amit József Ferenc királyi herceg majd száz esztendővel ezelőtt lejegyzett, részben napjainkban is aktuális. Leginkább abban, hogy sokan mennek el úgy a Velencei-tó mellett, hogy valójában nem is ismerik azt a sokszínű, igen változatos gazdagságot, amit ez a vízfelület és közvetlen környezete nyújtani tud. Pedig az elmúlt évek tudatos fejlesztései igencsak megérdemlik a kiemelt figyelmet, ezeknek köszönhetően ugyanis a tó és a körülötte lévő települések egész évben – és minden időjárási körülmények között – teljes értékű kikapcsolódást és pihenést tudnak nyújtani az idelátogatóknak.

A Velence Korzó megépülésével modern fürdőhellyé vált. Nagyon kedvelt a környékbeliek körében. Turisztikai szempontból jelentős kirándulóhely, számos sportlehetőség van. A termálfürdő megépülésével télen is látogathatóvá vált.

 

                                       34.jpg   

                                                Turista térkép a látnivalókkal                                             

7.  Tóbíró-közi  nádas,  nádas élővilága

A Velencei-tó állatvilága felettébb összetett, tekintettel a halakra és a páratlan madárvilágra.

A vízparton és a tóban található állatok:
A vidra, hermelin, cickányok, törpe egér, pézsmapocok, vízisikló, mocsári teknős, zöld levelibéka, vörös hasú unka. Rovarok: molnárpoloska, csibor, csíkbogár, pióca, szitakötő, csípős szúnyog, bögöly.
Velencei-tó gyakori halfajai: ponty, amur, busa, csuka, fogas és süllő, harcsa, balin, angolna, dévér, keszeg félék, kárász, bodorka, compó sügér, naphal.

A Velencei-tónál fészkelők közül jelentősebb fajok:
Nagy vagy nemes kócsag, mely a hazai természetvédelem címer madara, egyben a Velencei-tó jelképe is lehet, fokozottan védett faj.  Szürke gém, vörös gém, kanalas gém, nyári lúd, bölömbika, bakcsó népies nevén vaktyúk, kékbegy, jégmadár, függőcinege, barkós cinege, barna rétihéja, vörös vércse, cigány csaláncsúcs, tőkés réce, kanalas réce, csörgő réce, barátréce, cigány réce, bukdácsoló réce, üstökös réce, bütykös hattyú, batla, fülemüle sitke, nádi poszáta, haris, nagy lilik.

Növényvilágának képviselői:

A zsombékos, a part menti nádasok , valamint a mélyvízi nádasok és a nyílt vizek csodás útvesztőiben sokrétű növényvilág alakult ki. A társulások uralkodó növénye a nád. A nádasokban feltűnik a füzény, káka, bodnározó és keskenylevelű gyékény, tavi káka,  sás, szittyó félék, mocsári, fátyolos nőszirom, vadmenta, sárga vízitök, számtalan hínárfaj, érdes tócsa gaz vagy más néven borzhínár, vízi rence, csillárka moszat, béka szőlő, apró békalencse, lápi vagy kúszó csalán védett növényünk, békanyál moszat.
A különleges lelőhelyek között is kiemelkedőek az úszólápok, melyek elhalt vízinövényeken, szigetszerűen kialakult életközössége, hihetetlenül értékes: több itt élő tőzegmoha és tőzegpáfrány faj védett, valamint a lápi csalán és a zsombéksás, mocsári kosbor.

A különösen védett – hagyma burok orchidea (Liparis loeselii). Az orchideafajta legfontosabb életfeltétele: a szabad, nyirkos tőzegfelszín jelenléte. Az úszólápok, a maguk 200-250 hektáros területével Európai szinten is nagy jelentőségűek.
A Velencei-tónál található védett növényfajok köre:
A mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) a kosborfélék családjába tartozó védett növény.
Mocsári csorbóka (Sonchus palustris), a Széles pajzsika (Dryopteris dilata), és a Bugás sás (Corexpaniculata).

 
A Velencei-tó szikes tó, vize a nyugati területen lúgosabb,(7-es Ph értéket,míg a keleti részen szikesebb 8-8,5 Ph értéket mutat. A vízparti növényzetre is befolyással bír. A vízparton jobbára sziki növényzet alakult ki. A sziki növények jellegzetes képviselői: magyar sóvirág, orvosi székfű, más néven kamilla, sziki őszirózsa, boglárka, vörös nadrág csenkesz, sziki üröm, bárányparéj, kígyószisz, útifű, ökörfark kóró, zsálya.

8.jpg7.jpgkosbor.jpg   

                                                         Vidra, ponty, mocsári kosbor

8. Szent István király Római katolikus templom

Az új templom építése 1827-ben kezdődött.

A település központjában kiszélesedő út tengelyében álló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású homlokzati tornyos templom, a szentély két oldalán sekrestyével és oratóriummal, amelyeket téglalap alaprajzú tömegbe foglaltak és közös, a záródás felé kontyolt nyeregtetővel fedettek. Fő homlokzatának közepén, a főpárkányig felnyúló faltükörben, vízszintes záradékú, kőkeretes bejárat, fölötte félkör ablak. A homlokzatot timpanon zárja le, fölötte egyszintes kőburkolatos szintről induló, gúlasisakkal lezárt torony toronyórával. Az oldalhomlokzatokon magasra helyezett párkányra állított két-két félkör ablak, széléről két szintben ablakok, a szentély felőli homlokzaton hasonló elrendezés. Csehsüveg boltozatos hajó, karzatalj, karzat.

Valószínű, hogy Hild József (vagy követője) tervezte. Költségeit 10.000.- Ft-ra taksálták. Magyar jellegű empire stílusba épült, hajója két boltív alatt állt. Beszűkülő szentélye oblangum alaprajzú. A hajó oldalfalai középen két pillér köteg hordja a súlyt, megismétlődnek a sarkaiban. Az oldal homlokzatokon kettő-kettő félköríves ablak nyílik. Kívül, a bejárati frontot koronázó timpanon felett ül a torony. A tölgyfa kapu felett félköríves ablak nyílik a kórusra. Sekrestye és három oratórium kényelmes elhelyezést biztosít a felszerelés és a kegyurak részére. A műértő építész arányaiban pompásan összehangzó munkát végzett. Talán kissé lassan, de mindent átgondolt. A 25 méter hosszú 15 méter széles új templom építését 1827-ben kezdték el.

Alapkövét 1827-ben rakták le. 1829-ben szentelte fel Simonyi Pál nagyprépost kanonok. A templom kifestését Ürményi Miksa földbirtokos vállalta. A mennyezeten lévő mozaik képek a négy evangélistát ábrázolták. A toronyban négy harang lakott, - és torony órája is volt, amit 2014-ben újítottak fel.

Az ország 16. legöregebb harangja.( 1554-ben  készült) Felirata”Az Úr igéje örökké megmarad”1554.

 

6 mázsa  60 fontos = Szent Miklós tiszteletére (Mentler Miklós ajándéka)

2 mázsa  50 fontos = Szent István tiszteletére (Tarr István szfvári postamester)

1 mázsa  50 fontos =  Szent József tiszteletére ( az ősi templomból hozták át)

60 font súlyú lélekharang = Petrásné Salamom Alojzia ajándéka.

 

1876-ban a tetőjavítás, csatornázás, vakolás, meszelés folyt Meszleny Károly akkori plébános és (társtulajdonos) vezetésével. 1916-ban a katonai bizottság elrekvirálja a két nagyobb harangot és rézorgona sípokat. 1917. május 17-én villám vágott a toronyba. A torony leégett, megolvadt a toronyóra, megolvadt a kisharang, - elégett a padláson az Anna kápolnából kimentett fehér fa oltár, a 2 db ember nagyságú szoborral együtt. Az akkor nehéz anyagi körülmények miatt nehezen gyűlt a felújításhoz szükséges 74500.- korona. Deym Béla plébánossága alatt 1930-ban bevezetik a villanyt, Gschwind Ernő vállalta ezeket a költségeket.

A második világháborúban súlyosan megsérült a templom, tornyát lelőtték, orgonája elpusztult. 1947-ben építették újjá. 1955-ben kívül tatarozták.

Az oltár kövét Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1747-ben szentelte Inocentius, Inocentia, Ucundus ereklyéit tartalmazta. Az oltár téglából és sóskúti kőből készült 1790 körül. István király képe függött fölötte. A tabernaculum forgatható volt. Két ember nagyságú fából készült angyal (tartotta a képet) egyikük kezében a szent korona, a másiknak a kezében egy liliom volt. 

A főoltárkép monumentális megjelenésű, Szent István felajánlja az országot Szűz Máriának. Az oltárt 1868-ban Dunainszky Lőrinc alkotta. Három mellékoltára van.  A Jézus szent szíve oltár szobrát a Meszlény hölgyek adományozták. Az evangéliumi oldalt a Szűz Mária kép díszítette. Ma látható szobrát báró Mandorff Gézáné vette 1906-ban.

10.jpg

A katolikus templom

 

Római katolikus templom harangjai

A velencei ősi templom tornya eredetileg harangláb volt, amelyet a vihar kidöntött, és ezért a templom elejére épült egy torony, amelybe 2 megáldott harang volt.

A toronyban két harang van. A nagyobbikat, a 210 fontosat 1753-ban vették Budán 135,25 Ft-ért, a 100 fontos kisebbik 1732-ből való. Mindkettőt Bíró Márton püspök áldotta meg Velenczén 1753. augusztus 8-án. A nagyobbikat Szent István, a kisebbiket Szent József tiszteletére.

1830-ban épült fel az új templom. Tornyába három harang került, 6 mázsa 6 fontos nagy harangot Mentler Miklós ajándékozta és Szent Miklós tiszteletre lett felszentelve.

A második harangot Tarr István, székesfehérvári postamester ajándékozta és Szent József tiszteletére lett felszentelve.

A 60 fontos lélekharangot Petrásné Salamon Alojzia ajándékozta.

Még 1939-ben is ez a három harang volt a toronyban.

1917. május 19-én éjjel villámcsapás miatt leégett a templomtorony. A kis harang megolvadt és a festés tönkre ment.

A második világháború alatt kórháznak volt berendezve. Több idős ember is megerősítette.

A torony újjáépítése után három harang került a toronyba. A templom nagyharangját csak 1947-ben tudták pótolni. A legnagyobb Szent István, a legkisebb Szűz Mária tiszteletére szenteltetett, a középső ismeretlen feliratú (háborúból kimaradt).

A legnagyobb harang felirata „Isten dicsőségére öntették a buzgó velencei hívek közadakozásból az Úrnak 1947-es évében. Öntötte Slezák László harangöntő.

11.jpg

Az Öregharang

 9.  Református templom

Épült 1743-ban paraszt-barokk stílusban. Tornya 1806-ban épült Bence-hegyi sziklakövekből. Külön érték 19. századi szószéke, a 18. sz. végéről fennmaradt cintórium-ajtaja, maga a boltíves cintórium, ami helybeli mesterek munkája, templombelső egésze, berendezése (pl. keresztelőmedence), éppígy a templom udvara, ill. parkja.

A templom a Velencei tó környékének második legrégebbi református temploma. Csak a pákozdi református templom korábbi. 1743-ban épült kizárólag a velencei református (kálvinista) hívek adományából. Velencén a legrégebbi templom, a katolikus templom jóval később épült fel. Tornya 1806-ban épült. Feliratos harangjai, a templombelső, a szószék, a Mózes-szék, a faragott keresztelő medence, a vörös márvány úrasztala, a boltíves cintórium, a cintóriumnál a bejárati ajtó és kilincse, a kórusmellvéd, az énektáblák, a Johannus-orgona, a szószéken és az úrasztalán lévő hímzett terítők és egyéb berendezési tárgyak mind-mind jelentős kulturális értékek!

A templom Bence-hegyi kőből (sziklakőből) épült fel!

Renováláskor előkerült a templom egy mestergerendája, amely ezt a belevésett szöveget tartalmazza: „Építtetett 1798 dik  Eszt(tendőben) T(iszteletes) T(udós) Hollós Ádám Préd(ikátor) és Tóth András Rec(tor) Kis András Kurát(or), Horváth Sámuel, Bori Mihály által.

A toronyban két harang található, ezek 20. századiak, sajnos a templom eredeti, 18-19. századi három harangja a háborúk martaléka lett.

nevtele12.jpg

A református templom

10.  Bod kápolna

Első említése 1520-ból való. Akkor már a térképen is jelölték. Egy 1516-ból származó oklevél szerint Velence akkor az endrődi Somogyi családé volt.  A mai Bod kápolna, - de erősen átalakítva Velence Fő u .160/a alatt található. A török kiűzése után romokban állt a templom. Méretei: hossza 6 öl és 4 láb, szélessége 3 öl 3 láb, - mint egy 300 hívő befogadására alkalmas. A törökök kiűzése után az új birtokos Meszleny János. (A győri és fejér vármegyék alispánja) renoválja 1722-ben. Jó anyagokból történt a felújítás. Volt kórusa, tornya fából épült: csúcsán kereszttel, - de később ezt egy vihar ledöntötte. Helyette haranglábat építettek. A XVIII. szd. húszas éveiben Pöstényi Mihály kanonok benediktája, Szent István király tiszteletére minden harmadik vasár- és ünnepnap miséztek benne. De megülték Szent Imre herceg napját is, XIII. Kelemen pápától 1764-ben kapott speciális búcsúk felhasználásával. Velence Pázmánd fíliája volt (fiók egyháza) ez idő tájt. 1777-ben került át a Székesfehérvári püspökség alá s lett önálló plébánia. Lélekszáma 562 fő volt. A nagyobb harangon (1753) Szent István (valószínűsíthető, hogy ez volt a templom neve) a kisebben a 1732-es évszám van feltüntetve Szent József képével. A kegyúr a Meszleny család volt. 1806-ban zsindellyel fedték, keresztet állítottak a tetejére. Ekkor a lélekszám a fíliákkal együtt 1233 fő. A régi templom ekkor már kicsi volt a híveknek. Meszleny Pál fehér márvány sírköve ma is látható a padlóval egy szintben. Az új templom építése évekig vajúdott, - mert a család bővülésével a hűbérurak száma is nőtt. Nem mindenki támogatta a templom építését, mert ez a részarány hányadában anyagi kihatással is járt.

Így a valódi építkezés 1827-ben kezdődött és 1829-ben fejeződött be. Az ősi templom sokáig üresen állt. 1833 évi fő esperesi vitaindítójában Farkas Ferenc leírja, hogy az új templomban nincs kripta, a család elhunyt tagjai a régi templomban nyugszanak. Javaslata: a régi templom romjaiból képezzenek ki kápolnát, Nepomuki Szent János tiszteletére. 1861-ben a Meszleny család megvásárolta sírkápolna céljára. Ekkor kisebbítették meg az ősi templomot, lebontották a szószéket, leszűkítették a kórust, lebontották a déli oldalon lévő sekrestyét. Így lett a mai méretű kápolna, amelyet 1967-ben a település Bod László festőművésznek adta el. Nagy anyagi ráfordítással a család rendbe rakta, a Velencei Nyár esti koncertek és kiállítások helyszíne volt a művész haláláig.

12.jpg

A Bod kápolna

11.  Molla Szadik sírja

Csagatáj török (tatár-üzbég) szerzetes jelölt, akit Chívából (Chorezm) hozott haza az Aral-tó partjáról Vámbéry Ármin neves orientalista. Segédtiszt volt az MTA Kézirattárában. Szilády Áront, Hunvalvy Pált és többeket tanított a közép-ázsiai tatárság irodalmi nyelvére. E nyelvre lefordította Arany János „Rege a csodaszarvasról” című művét, s más kisebb műveket is. Vámbéry híveként, barátjaként vallotta a török (türk) hun-magyar rokonságot, s szembeszállt Budenz és Hunfalvy finnugorosítási törekvéseivel. Vámbéry Velencén helyezi el az országból való távozta után Molla Szadikot (Szadik Izsákot – Isaak Szadik, Csagatáj Izsák), még pedig a legelső Meszleny kastélyban. Itt kapott szobát és ellátást. Ekkor költözik össze egy velencei asszonnyal, Tóbiás Annával, akit, ha feleségül is vesz, nyilván egyházi szertartás nélkül, hisz ő mohamedán volt, Anna néni pedig katolikus, s aki korábban szakácsnőként szintén a kastélyban szolgált. Boldogan élnek a Velence 80. sz. házban, közel a mai Bod-kápolnához. Feleségét ezért a helyi katolikus egyházközség anatémával (kiátkozással) sújtja.  Molla Szadikot a velenceiek nagyon szerették, kedves, barátságos, nagy tudású ember volt, aki rengeteg történetet tudott „régi dolgokról”, s magáról is nagyon sok legenda született a velencei nép ajkán. Molla Szadik jó viszonyt ápolt Decsy Károly lelkipásztorral, aki 51 évig volt Velence lelkésze, s akinek a jóvoltából, halálakor sírhelyet kapott a református temetőben, noha mohamedán vallását mindvégig megtartotta. 56 éves korában halt meg, 1892. május 22-én. Sírja a református temetőben mohamedán kegyhely, s kedvelt kirándulóhely. Szívével volt beteg, mohamedán szertartással temették el (Ibrahim bosnyák tábori pap, s egy mohamedán lovassági osztag díszőrségével, s katonai szertartásával), de sírjánál – kívánságára – Decsy Károly református lelkész is szolgált.

Sírját 2011-ben a Nemzeti Fórum, az Országgyűlés, a Magyarok Világszövetsége Fejér Megyei Szervezete segítségével a Velencei Református Egyházközség felújíttatta.

13.jpg

                                             A felújított sírkő és az avatási ünnepség

12.  Hauszmann-Gschwindt kastély

Megközelíthetőség: Az épület és parkja főbejárata a velencei Országút Növényvédő Állomás felé vezető bekötőútján keresztül közelíthető meg. GPS-koordinátái: N47˚14 495’ E 018˚ 38 716’

Műszaki jellemzők: Az épület 44 m hosszú és 17,5 m széles, kétszintes.

A kastély eklektikus stílusában a neobarokk elemek vannak döntő többségben. A kastély szabadon álló középrészén emeletes, két szárnyán földszintes, téglalap alaprajzú épület. A főhomlokzat 2+(1+1+1)+1+3+1+(1+1+1)+3 osztású. Hauszmann a középrizalit homlokzatának kialakításakor a gödöllői Grassalkovich-kastély formaelemeit is felhasználta. A rizalit előtt erkély áll, amelyet hat, ion fejezetes oszlop tart (a két szélső sűrített), mellvédjén kőből faragott címer látható. A rizalitot kupola fedi, az oromzatot kővázák, valamint copf füzérek díszítik. A homlokzati szakasz ablakai szegmens íves záródásúak, vasráccsal védettek, eredetiek. Hátsó homlokzata 1+2+2+3+2+2 tengelyes. A kupolát tartó rész oldalán barokk ablakok láthatóak. A kupola megoldás a hatvani Grassalkovich-kastélyéra és a budavári királyi palotáéra egyaránt emlékeztet, mely utóbbi II. világháború előtti kialakítása szintén Hauszmann műve. Az épületet manzárdtető fedi. A kastély belsejében, az előcsarnokban neobarokk kandalló áll, a mennyezetet eredeti stukkók borítják, a csillár is megmaradt eredeti állapotában. Az előcsarnokból indul az emeletre vezető faragott falépcső. A díszterem (vagy nagyszalon) a kerti homlokzatra került, két oldalt egy-egy szalon nyílik belőle, mennyezetét stukkók díszítik, a sarokban majolika kályha látható.

Jelenlegi állapotában az 1800-as években épült klasszicista épületre az 1920-30-as években részben rá, részben átépített neobarokk a jellemző. Belső tere részben historista jegyeket mutat, de meghatározó a neobarokk. Az épület beltere bőségesen tartalmaz a hetvenes években odakerült, jól látható szocreál beépítéseket.  A kastély parkja még romjaiban is szép, növényritkaságokat tartalmaz. 1946-ban ide építették a szovjet hősi emlékművet.

Története: A kastély őse az 1700-as évek elején, tisztázatlan időpontban épülhetett a Meszleny család időben első birtokközpontjaként. Az 1880-as években a birtokot a kastéllyal Burchard Gusztáv professzor vásárolta meg. A család a birtokot 1913-ban Hauszmann Alajos műépítésznek adta el, aki 1926-os haláláig élt itt. Hauszmann – az általa épített – budavári királyi palota Mátyás király-kútjának bronz kutyaszobrai közül kettőt duplán öntetett ki és ezeket a velencei kastélyparkban állítatta fel. (A szobrokat a II. világháború végén az orosz katonák elvitték.)

1927-ben Gschwindt Ernő szeszgyáros vásárolta meg a kastélyt. A Gschwindt család időszakában alakult ki a kastély ma látható külső, neobarokk képe. (A Gschwindt család 1872-ben kapott „győri” előnévvel nemesi címet, Gschwindt Mihály pesti gyártulajdonos személyében. Fia: Gschwindt Ernő.) A velencei kastélyhoz 400 katasztrális holdnyi föld, szőlő és gyümölcsös tartozott. A II. világháború idején a családnak sikerült elérnie, hogy a kastély területe a svéd királyság diplomáciai védelme alatt álljon. Mellékszárnyában kórházat létesítettek.

Az épületet 1954-ben államosították, a Dohányipari Szakszervezet Dohányjövedék üdülője lett.Az 1960-as évek óta az Élelmiszeripari Dolgozók Országos Szövetsége (ÉDOSZ) használja üdülőnek. Többnyire szakszervezeti kezelésben volt. Az 1970-es SZOT-tulajdonú években került sor az akkori felfogás szerinti korszerűsítésre, belső szerkezetet érintő átalakításokra, a még megmaradt bútorzat eltüntetésére. A rendszerváltás után sok évi pusztulás után magánkézbe került. Csak kivételes alkalmakkor látogatható.

A kastélyt a megye egyik legszebb kastélyparkja övezi, 200 éves védett hársfákkal, török mogyorófákkal, gesztenyefákkal. A kastélyhoz tartozott a Fő utcai pezsgős pince, melynek Bellatiny nevezetű pezsgőjével a világkiállításon aranyérmet nyertek 1900-ban.

14.jpg

A kastélypark és a kastély

12/a Gschwindt kastély kertje

A jellemzően tópartra telepített főúri lakokkal ellentétben Velence legrégebbi kastélya a római hadiút mellett épült, a tóparttól távolabb, a történeti faluközpont szomszédságában. Hauszmann Lajos műépítész 1910-ben vásárolta meg a kastélyt és a hozzá tartozó 400 holdas birtokot. Előzőleg a Meszleny, majd a Burchard-Bélaváry családé volt. Az 1954-ben bekövetkezett államosítás során a Dohányipari Szakszervezeté lett, 1962-től az Élelmiszeripari Dolgozók Országos Szövetségének gyermeküdülője.

A kastélyt szép kastélypark övezte, kialakítása feltehetően a 19. században történt a Meszleny-család birtoklása idején. A történeti térképek tanúsága szerint a tájképi kertben kerek vízi medence és egy kisebb pavilon is helyet kapott, melyeket ma már nem láthatunk. Sajnos a történelem viharaiban eltűntek azok a bronz kutyaszobrok is, amelyek egy időben készültek a budavári királyi palotát díszítő Mátyás-király kútjának kutyaszobraival.

A park egykori területe javarészt máig megmaradt, eredeti területének északi oldalán történtek parcellázások és az egykori birtok gazdasági területein működik a Fejér Megyei Kormányhivatal és a NÉBIH egyes laboratóriumai. A mai park 5 hektáros területén számos értékes fa, facsoport található: idős vadgesztenyék, török mogyoró, hárs, fenyők. A tájképi kert stílusjegyeiről leginkább a nyomokban fellelhető útrendszer árulkodik, a kertet kerítés védi és egyben zárja el a közösség életétől, fenntartása nem méltó múltjához.

A Meszleny család birtoklása idején már lombot adott az a több száz éves hársfa, amely alatt a családhoz tartozó Kossuth Lajos gyakran megpihent. (felesége Meszleny Terézia volt.) A falu ezért Kossuth-fának hívta ezt a fát. 2014-ben egy vihar kidöntötte a több méter átmérőjű hársat, használható ágaiból faragtatta a Helytörténeti Egyesület a város Betlehemének 80 cm magas figuráit. Így a Kossuth-fa tovább él.

15.jpg

                                                                      A Kossuth-fa

13.  M7-es autópálya, Kék híd

 

                                     16.jpg

                                                       Velencei Kék híd

 

Az M7-es autópálya délnyugat felé haladva Budapestet köti össze Letenyével. Legfontosabb  települései  Budapest mellett  Érd, Székesfehérvár, Siófok és Nagykanizsa.  Az  M7- es autópálya részét  képezi  az V. számú  helsinki  folyosónak, melynek az  a célja, hogy az Adriai-tenger kikötői és a kelet-európai országok között létesítsen közúti kapcsolatot.

Csomópontok, pihenőhelyek, hidak: A 45-ös kilométerszelvénynél találjuk a velencei, MOL kúti pihenőhelyet. Itt található a helyiek által „Kék hídnak” nevezett gyalogos felüljáró, amely átível a sztráda felett. Nevét a színéről kapta, mely az évek alatt nem változott. Kezdőpontja a régi Meszlenyi temetőnél található és a Panoráma út melletti parkolóig tart. Rajta áthaladva megcsodálhatjuk a Velencei-tó egyedülálló panorámáját.

A helyiek  gyalogos  közlekedésre használják,  az Óvárost  köti össze  a Bence-heggyel.

     

14.  Pincesor, védendő utcakép

A pincesor valamikor a Meszleny temetőtől indult, de az M7-es autópálya építése kettévágta. A megmaradt folytatás van a képen. Itt a mai napig aktív „boros élet” folyik. A pincegazdák szükség esetén segítenek egymásnak a munkavégzésben. A szüret után közösen örülnek a munka gyümölcsének. A Liber oltárkő ceremóniájának évenkénti megünneplésével avatják, kóstolják az újbort. Ilyenkor egymás pincéjébe is átmennek, együtt főznek, időnként zenélnek.

Azon a területen, ahol nem volt fúrt pince építésére alkalmas terület, ott kőboltozatú, kívül földdel borított pincét építettek. A kőboltozatú pincék helyén a boltív alakjának megfelelően kifaragták a földet. A domború földhátra rakták a boltívet kőből, majd a pince fúrásához hasonlóan a kész kőboltozat alól kiszedték a földet. Később bókonyokkal (boltozat sablon) épültek ezek a pincék falusi építőmesterek vastag deszkából készült, alul 3 m széles, 1,5 m magas pince bókonya segítségével. Először kiásták a gödröt és a pince fundamentumát, majd megrakták a pince oldalfalait kb. 20 cm-es alappal. Ezután az oldalak mellé méterenként téglából oszlopokat raktak. A téglák közé legfeljebb homokot tettek, a téglák billegését akadályozva ezzel. Az oszlopokra 1-1 gerendát fektettek és erre állították a bókonyokat 70 cm távolságra egymástól. A bókonyokat bedeszkázták és erre rakták a boltozat anyagát. 1 hét múlva kiszedték a tégla oszlopokat, a gerendákat és a deszkákat. A pince elejét nem készítették el, így könnyen kivihettek mindent. Végül a pince elejét is felépítették kőből. A boltívre földet terítettek, ezt fű nőtte be. A földes részt a pince tetejének nevezik.

nevtele17.jpg

A pincesor

14/a  Bence-hegyi pincesor

A 19. században már elterjedtek a kőből épített présházak, melyekhez az alapanyagot a Velencei-hegység kőbányáiban kitermelt gránit és kvarcit adta. A kőpince és présház építéséhez több ember és mester is kellett, aki értett a pince boltozásához, tetőépítéséhez, nádazáshoz is. A présházak fala sárfal, 20-30 cm-es mély sárral összerakott alappal. A sárfal anyaga az agyagos föld, melyet feláztattak, majd szalmát, töreket szórtak rá. Ezután lovakkal megtipratták, talicskával odahordták az alaphoz. A falat a mester rakta vasvellával. Egyszerre fél méteres darabot lehetett felrakni, majd 2-3 hét száradás után lehetett folytatni a 61-65 cm széles fal felrakását, 1,5-2 méter magasságig.

A tetők felépítéséhez a fa anyagot a Kárpátokból vették a fakereskedők, a borításhoz a leggyakrabban használt nádat a Velencei-tó adta.

Ezen három pincénél nagyobb a présház, mint a pince. A présházban tartják a szőlőműveléshez, permetezéshez és a szürethez szükséges tárgyakat, anyagokat. Általában van egy priccs, ahol megpihenhetett a fáradt gazda. Ezeknél a pincéknél használják az előkertet is, virágok, vetemények találhatók benne. Itt szoktak kondérban főzni a munkásoknak és a családnak, valamint sátoros ünnepeken.

17.jpg

                                                         Sára Szűcs Lajos pincéje

A település szélén lévő pincesorban, részben a domboldalba vájt, téglalap alaprajzú, nádazott nyeregtetővel fedett pince-présház. Alapozása és falai a talaj szintjéig kőből rakottak, a felmenő falak vályogból. A hosszfalak a homlokzati fal elé nyúlnak, fedett előteret képezve. Présházban nyitott fedélszék, a pince első szakasza téglaboltozatos, a hátsó földbe vájt.  Épült a 19. század első felében. Népi műemlék.

 

14/b  Liber pater oltár

2006-ban kerül felállításra a míves oltárkő, Velencén a Bence-hegyen az alsó Pincesoron. 
Libert a szőlő és a bor isteneként tiszteltek a kelta-római korban. Itt találtak rá az eredeti kőmaradványra.1718-ban kezdték a hegy szőlővel történő betelepítését. Az első sikeres betelepítőt Bencze Istvánnak hívták, később róla nevezték el a hegyet, Bence-hegynek. 
Kupi László, Velence történetének kutatása közben talált rá az eredeti oltárköre a Nemzeti Múzeumban. Innen jött az ötlet az oltárkő újbóli felállítására. A felállítás Vári István építőmester és Richter Ferenc kőfaragó munkáját dicséri, akit már több szobor felújítása kapcsán említettünk.

Liber Pater vagy Dionüszosz legjobb barátja Ampelosz, akit Até (a káröröm és irigység istennője) csellel megölt (egy sziklahasadékban lelte halálát). Dionüszosz odasietett és kérte az isteneket, adják vissza barátját. Csoda történt, Ampelosz Dionüszosz szeme láttára kelt fel és a szeme előtt kezdett átváltozni. Törzse szőlőtőkévé, ujjai ágakká, haja szőlőfürtökké vált, két lába pedig gyökeret vert. Csakhamar egész kert keletkezett. Dionüszosz kezével préselte bikaszarv kupájába, rájött, hogy ez az új ital nagyon finom. Amerre járt, mindenütt elterjesztette a szőlőművelés és a borkészítés tudományát. Kultuszában, ünnepeiben fő elem a bor és a tánc.

2006-ban egy régi, szép hagyományt elevenített fel a helyközség. Az újbor megforrásának idejére esik a Liber Pater ünnepe, mikor is az újborral locsolják meg az oltárkövet. A Liber Pater megáldja az újbort és áldást kér a következő évi termésre. Térden állva kóstolja meg az újbort, amelyet lopóval töltenek a szájába. Utána sorba járják a pincéket és sorban minden újbort megkóstolnak. (Az 1980-as években több esetben vöröskeresztes karszalagos „mentőegységek” talicskával tolták haza a résztvevőket.)

18.jpg

Az oltárkő másolata

14/c  Vörösmarty pince

A présház a település szélén, a Szőlőhegyen, szabadon álló, téglalap alaprajzú, részben földbe vájt, dél felől kontyolt, nádazott nyeregtetővel fedett épület, nyugati oldalához tapadó, fél nyeregtetős toldalékkal. Déli homlokzatán kétszárnyú bejárat és kétzsalus ablak, újabb szerkezetekkel. Hátsó oromfala téglából rakott, kétszer tört ívű. Tőle DK-re melléképület, kontyolt nyeregtetős, félig földbe vájt, tetőtér beépítve, rövid oldalán a nádfedésen ökörszem ablakok. Előtte faragott szőlőprés, márvány tálcáján 1869-es évszám. Felújítva. A déli homlokzaton a több versét itt író, Vörösmarty Mihály emléktáblája.

Kápolnásnyéken született Vörösmarty Mihály 1800-ban, itt töltötte gyermekéveit és életének utolsó éveit. A Bence-hegyen (Velence szőlőhegye) Vörösmarty-pincéje vendéglőként üzemelt a múlt század utolsó éveiben. Az 1800-as években a költő gyakran megpihent itt. A Bence-hegy északkeleti lejtőjén még a felszabadulás előtt létezett egy Vörösmarty sétány és pihenő, ahol a hagyomány szerint sokat sétált a költő. Akkoriban majálisokat is tartottak itt. Ma már a sétány és az emlékhely alig található meg. Vörösmarty Mihály több versét is itt írta, a táj szépsége sokszor megihlette a költőt. Idősektől tudjuk, hogy a tengerszem mellett lévő márványasztalon írta a „Vén cigány” című versét.

A még álló régi épületek között érdekes népi épületeket fedezhetünk fel, ilyen a nádfedeles, egyszerű Vörösmarty-présház, amely a szőlővel együtt hajdan a költőé volt. Sajnos évek óta nem látogatható.

Az épületet az 1960-as évek végén állították helyre. Falára a következő szövegű tábla került: „Műemlék jellegű présház. Épült XVIII – XIX. század fordulóján. Egykor Vörösmarty Mihályé volt.”

Felújított állapotú. Jelenleg magánkézben van.

19.jpg

Régi állapotában

15/a Vén borász szobor

A helyi kőszobrász, kőfaragó-mester, Richter Ferenc által készített szobor a Bence-hegyen, a Sárgaföldes úton található nagyjából a szobrász pincéjével szemben. A mester 53 évesen, 1999-ben alkotta saját költségére a művet, amint az éves borünnep (a hegyi Szt-Orbán napi ünnepségek) kinőtte magát és az addig szokásos Sárgaföldes úti helyszín már nem volt elég. Így az eredeti talapzaton álló Orbán szobrot (melyet szintén a szobrász készített) levitték a Vörösmarty-pincénél található parkolóba, és hogy ne maradjon üresen a talapzat, a művész egy hónapon keresztül napi 8 órában alkotta meg a Vén Borászt szabadon, modell nélkül.  A névadást Vörösmarty Vén cigány c. verse ihlette.

A szobor sóskúti puha mészkőből készült, de szemben a korábbi Orbán-szoborral, melyet már erősen kikezdett az idő, ez speciális szerrel kezelt (steinfestiger), mely beivódik a kőbe és így keményebbé válik, időállóbb lesz.

20.jpg

                                                                        A vén borász

Szent Orbán szobor

„Szent Orbán, akit itattak és vesszőztek - érdeme szerint”

A Bence-hegyen a Sárga földes úton 1984 májusában Orbán napján állították fel Szent Orbán szobrát, amely Richter Ferenc munkája. Jelenleg a Panoráma és Sárga földes út közötti téren található. Szent Orbán az utolsó fagyos szent. Ha Orbán megvédte a termést a fagytól, akkor borral kínálták meg szentet, ha viszont fagykáruk lett a gazdáknak, akkor megvesszőzték a szobrát.

 

21.jpg

Szent Orbán szobra

 

15/b   Szent Benedictus Borlovagrend

A XVI. századi írásos emlékekből is kitűnt, hogy a velencei tó környéki dombokon kitűnő bor terem. A tó környéki pincéknek nagy szerepe volt a Főváros borellátásában, sőt a XIX. században a móri borokkal együtt az Angol haditengerészetnek is szállítottak bort. A filoxéra pusztítása után zömében fehér borszőlőket telepítettek, melyek a mai napig jellemzőek a termőterületre.

A második világháborúig szinte még a hegytetőkön is szőlő termett, amit egy két nagybirtokos kivételével a helyi lakosság kisebb parcellákon termelt. A háborút követő nagyobb birtokok megszűnése, a bortermelés tudatos háttérbeszorítása, a szőlőterületek csökkenését idézte elő. A szőlőültetvényekre szinte halálos csapást mért a tókörnyéki területek üdülőövezetté való átminősítése, és az ezzel járó területrendezés és kisajátítás, melynek végrehajtása a meglévő szőlőterületeket is széttagolta. A szétparcellázott nagyobb családi ültetvényeket, egy családonként megmaradható terület kivételével, kényszerültek a tulajdonosok a törvények értelmében eladni. Az új tulajdonosok üdülőterületet vettek és kevesen tudták a szőlőművelést összeegyeztetni a pihenéssel.

Az a kevés régi és új tulajdonos, akik az aktív pihenés hívei, és nem utolsó sorban értékelni tudták a táj kitűnő borait, először kertbarát körként, majd később Szőlő és Természetvédelmi Egyesületként kísérelték meg a még megmaradt szőlőkultúra védelmét Velence Bence-hegyen. A kitűnő borok versenyét évenként megrendezve, egyre több bort indítottak a környékbeli települések gazdái. Így érlelődött meg a gondolat, hogy nemcsak a Velence, hanem a környék többi jó bortermő helyét is összefogva képviselni, és támogatni kellene szervezett formában. Hazánkban 25 éves múlttal rendelkeznek a BORRENDEK, akik szinte minden jó bortermő vidéket képviselnek. Összefogva a tájegység jó bortermő helyeit, Pázmánd, Kápolnásnyék (Csekés), Nadap, Velence, Sukoró, Pákozd, Gárdony és Agárd és ezek kb.650 hektárnyi szőlőterületét, 1993. elején megalakult a Szent Benedictus Borrend 13 alapító taggal.

A Szent Benedictus Borrend alapító tagjai, velencei, pázmándi, nadapi, sukorói szőlősgazdák közül kerültek ki. Hazánkban az egyetlen és megyénkben az első olyan Borrend a miénk, amit csupán kistermelőkből, borászokból hoztunk létre, és nem áll mögöttünk borászati nagyüzem. A tájegység nagyobb mennyiségben termesztett szőlőfajtái közül a Rajnai Rizlinget választotta a nagytanács zászlósborának. Elsődleges feladata a borrendnek a minőségi és a tájra jellemző szőlőfajták termesztésére, a minőségi és nem mennyiségi borkészítésre való ösztönzés. Szeretnénk minél szélesebb körben a kulturált borfogyasztást megismertetni.

A hagyományok felújításával, és újak megteremtésével minél szélesebb körben hazai és külföldi vendégeinknek nemcsak a gyönyörű tájat, hanem annak kitűnő borait is bemutatjuk. Kitűnő minőségű fajtáknál Borlovagrendünk védnökséget vállalna a palackozott borokra. Tervezzük fogyasztói és vendéglátói szinten a kulturált borfogyasztást, a tájegység borainak megismertetését akár szervezett, akár egyéni szintű képzés formájában.

 

22.jpg

Szent Benedictus Borrend Velence

      15/c   A borút

 

A Velence környéki szőlősgazdák kezdeményezésére 2001-ben

megalakult a Velencei-tó környéki Borút Egyesület, melynek tagjai a tó környéki önkormányzatok közül Gárdony, Nadap, Kápolnásnyék, Velence, valamint borosgazdák, a Pázmánd Környéke Hegyközség, Velencei Szent Benedictus Borrend, Dr. Entz Ferenc Mg. Szakiskola.

23.jpg

Kilátás a szőlőhegyről

 

 

 

A Velencei-hegységben már a XVII. században szőlőművelést és bortermelést folytattak, amelyről az azóta is fennmaradt pincék tanúskodnak. A vidék 1990-ben emelkedett borvidéki rangra.
A borvidékre jellemzők a változatos domborzati viszonyok, a hegyvonulatok védő hatása, a fennsík és a medence jelleg. Az itt termelt borok eredeti gyümölcs illatúak, világos színűek, finom savakkal rendelkező, elegáns fehérborok és testes vörösborok.
A borút az ideérkező kedves vendégeket széles körű szolgáltatásokkal, borkóstolókkal, érdekes látnivalókkal és hangulatos pince-fogadókkal várja.

A környék jelentős szőlőfajtái: Olaszrizling, Chardonnay, Rajnai Rizling, Zenit, Zenit, Zengő, Zöld veltelini, Királyleányka, Kékfrankos, Zweigelt Cabernet Sauvignon és Tramini, Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér.
Velencei-tó Környéki Borút Egyesület
Az utóbbi évtizedekben az Európai Unió célprogramjainak támogatásával borutak széles családja szerveződött meg a tagországok borvidékein. Magyarországi borturizmusról a 90-es évek közepétől beszélhetünk, mára már szinte valamennyi borvidékünkön működik borút egyesület.
A borútnál a program vázát a szőlő- és a borkultúra helyi megjelenési formái adják, kezdve a szőlőskertektől, a pincéken, a palackozókon át, a gasztronómiai létesítményekig. A látogatók a kijelölt útvonalon végighaladva megismerhetik a helyi termék előállításának fázisait, megkóstolják a borokat, megismerkednek a történeti és kulturális háttérrel. A kapcsolódó rendezvényeken – szüret, borfesztivál, borárverés, borrendi avatás és ceremónia – részesei lehetnek a helyi mítosz, a hagyományok továbbélésének. A szakemberek közös összefogással törekednek arra, hogy a Velencei-tó és térsége kulturális, történelmi és természeti öröksége mellett boráról és gasztronómiájáról is híressé váljon. A borúton barangoló természeti, műemléki látnivalókban gazdag településekkel ismerkedhet. A környék további változatos turisztikai programokat nyújt az egész család számára, így például: gyalogtúra, lovaglás, horgászat, vadászat, strandolási lehetőség.

 

A VELENCEI TÓ KÖRÜLI BORÚT EGYESÜLET ÁLLOMÁSAI

  

borut3.jpg

 

 

 

 

 

 

     

15/d.   Sárgaföldes úti pincék

 

A Velencei-hegység településein bizonyítottan már a korai középkortól termesztettek szőlőt. Az 1960-as évek végén egész sor partfalba fúrt, épület nélküli lyukpince jelent meg a Sárgaföldes dűlőben. Itt kaptak helyek azok a szőlősgazdák, akiknek a Pincevölgyet kettészelő M7-es autópálya építésekor lebontották a pincéjét. A bor kultusza köré szerveződő programok csúcspontja a minden évben május végén megrendezésre kerülő Szent Orbán-napi hegyünnep. Ez a terület legegyszerűbb pince formája. Löszbe vájt, barlangszerű bortároló helyek. Eleje vályoggal beépített egy ajtós deszkaajtóval zárt.

A lyukpincéket télen fúrták, általában 3 ember munkájával. Egyszerre 2 ember dolgozott és váltották egymást.  Egyik ember ásóval, csákánnyal fúrta az agyagos sárgaföldet, a másik lapáttal kidobálta rövid nyelű szerszámokkal. Amikor elérték a kellő hosszúságot, akkor szellőzőlikat vágtak rá ásóval. Oldalfalát lapáttal simára gyalulták, majd kiégették szalmával. Az égetés hatására kemény, mázatlan cseréphez hasonló réteg képződött.

A lyukpincék hossza mindig a szőlősgazda szükségleteitől, szőlőjének nagyságától függött. Legtöbbször 2-2,5 m szélesek, 1,8-2 m magasak a likpincék, így biztonságos, nem szakadnak be.

 

24.jpg

Lyukpince

16. Bence-hegy tető panoráma, Bence-hegyi kilátóterasz és környéke

 

A Bence-hegy 210 méter magasan tűnik ki a vulkanikus Velencei-hegységből a tó partján. A hegytető parkolójának koordinátái: N47 14.886 E18 37.575.

A kilátópontról körpanoráma látható. Érthető, hogy nagyon sokan felkeresik, ha csak néhány percre is.

Egykori hangulatát Polgárdy Géza (Velencei-tó és a Velencei Hegység Útikalauz 1938) remekül érzékelteti, így ír a Bence-hegyről: A szűk, kacskaringózó szekérút szőlők és földbevájt pincék között halad s több kőfejtő érintése után kiérve a szőlők közül, kopár vidéken át halad tovább a kocsiút, melynek legmagasabb pontjáról visszatekintve igen szép kilátásban van részünk: délre az előttünk fekvő völgyben a Velencei-tó tükre csillog a napfényben, ÉK-re az egyedülálló Csúcshegy (268 m), ÉNY-ra pedig a Meleghegy tömege fog körül bennünket, s Északra a nadapi templom tornya látszik ki.”

Érthető, hogy az egykori Szőlőhegy tetejére már a 60-as években terveztek kilátót az akkori turisztikai fejlesztések keretén belül. Így került oda az a leselejtezett olaj fúrótorony, melyet az Országos Kőolaj és Földgázipari Tröszt adományozott. Eme kilátó 1965 és 1988 közt állt a hegy tetején és vált Velence szimbólumává, talán épp tájba nem illő mivolta miatt.

Lerobbantását követően (életveszélyessé vált egy idő után) több kísérlet volt új kilátóra, több pályázati kör is lement. Ezek azonban anyagi okoknál fogva, meghiúsultak. 2015-ben, a régi kilátó 50 éves évfordulója kapcsán azonban egy nagyszabású építészeti ötletbörze vette kezdetét, mely minden idők egyik legsikeresebb építészeti pályázata volt. 156 munka érkezett be, még Erdélyből is jöttek javaslatok. Ezen anyagból került ki a győztes terv, mely 2016-ban felépült: A Kruppa-Merkel építész páros pályázata.

                          25.jpgbence-hegy-kilato-450.jpg

                            A régi kilátó  (1980-ig)                                        Az új kilátó                                  

 

27.jpg28.jpg

                                Tetőterasz  régen                                     Tetőterasz régen

 

16/ a   További  lehetőségek…

I.

- Északi  irányban  Nadapon,  a  Szintezési  ősjegyet  érdemes  felkeresni

- Hosszabb túra  a  Meleg-hegy, Likaskő

- Még  hosszabb túra  az  Angelika  forrás

 

angelika.jpglikasko.jpg

 

 

 

 

                                  

                             

 

                                              Angelika forrás                                                        Likaskő

II. Sukorói Néprajzi ház

- Nyugati  irányban Sukoró, az Ivókút  hegyen a különleges ingókövekkel

- Hosszabb  túra: Pákozdi  kockakő

- Pákozdi Arborétum,

- Katonai  emlékpark

- Don-kanyar kápolna

29.jpg30.jpg

Szintezési ősjegy, Nadap                     Pákozdi kockakő

 

31.jpg32.jpg

                                  Pákozdi Arborétum                     Mészeg-hegy, Doni Emlékkápolna               

III.

További lehetőségek a déli oldalon

   Agárd:

- Rönkvár

- Gárdonyi Géza szülőháza

 Gárdony:

- Nemzedékek háza

 Dinnyés:

- Hagyományőrző központ

- Madárvárta

 

gardonyi-szulohaz.jpg    ronkvar.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

                             Gárdonyi Géza  szülőháza                                                                    Rönkvár

 

 

hagyomanyorzo1.jpgmadarvarta.jpg

 

 

 

 

 

    

                                               Dinnyési Hagyományőrző központ                                  Madárvárta

                                                     

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.